A festést eredetileg a Marika hétvégi házának kertjébe terveztük, de három hónapi szárazság után végre eleredt az eső. Már annyira vártuk, hogy így is örültünk neki, de módosítani kellett a helyszínt, így nálunk jött össze a csapat. A bútorokat össze-vissza tologattuk, hogy legyen elég hely, és kicsi legyen az esélye a kárpitozott bútorok átfestésének. Volt egy kis zűr az eszközökkel, de megoldottuk. Eredetileg a csapatnak csak a fele akart festeni, a többiek megfigyelőként képzelték el a napot. De amikor Ildi megmutatta, hogy miket lehet festeni ezzel a csodafestékkel, naná hogy senki nem akart kimaradni az örömökből.

A tanító néni és a háziasszony (Polyák Ildi és Márta néni)	Kedv csináló mintadarab

Bemosakodás	Akár egy műtőben
A csapat	Feszült figyelem.
Nagyon dolgozunk, nagyon jókedvűen.
Sorakozunk a festékért a főnökasszonynál.	A konyhában kicsit nagy a népsűrűség.
A hernyóselyemgubós sapkát festem. Itt megvizsgálom a placentát, nincsenek-e hiányzó részek.	Mintha operálnánk! Készül a sibori.
Lázas munka.	Egy kis megbeszélés
	És amikor mindent elpakoltunk, akkor megettük a hajnalban főzött babgulyást. És ha hiszitek ha nem, fél hatra a lakáson nyoma se volt, hogy itt ma 13 nő +egy száműzött pasi a másik szobában igen jól érezte magát.

Végül pedig  a munkánk eredménye:

Össztermék


Az egyik sibori

A másik sibori.