FOLT TÖRTÉNELEM
Kis foltos történelem >>>
Amerika népművészete a quilt >>>

FOLTOS HUMOR
Hamariné Márta: A foltkór patológiája >>>
Gelencsérné Lazarovits Klári: Murphy törvényei 1. >>>
Gelencsérné Lazarovits Klári: Murphy törvényei 2. >>>

Hamariné Márta: Murphy törvények >>>
Gelencsérné Lazarovits Klári: Hiedelmek a foltvarrásról >>>
VEGYES IROMÁNYOK
Foltvarró ars poétikák >>> 


Kis foltos történelem

 A foltmunka, azaz nemzetközi nevén patchwork, néhol quilt tán a világ legrégibb kézimunkája.  Mint minden az ősidőkben ez a találmány is névtelen. Gyökere a szükség, a minden apró darab felhasználásának kényszere. Hajdan egy-egy szövetdarab is nagy kincs lehetett, melynek minden maradékát felhasználták. Ősanyáink minden bizonnyal közösségekben művelték a foltvarrás mesterségét. Nem valószínű, hogy művészi alkotásokat is létrehoztak, akkoriban ez nem is volt fontos.

A foltmozaik valószínűleg Kínából, a selyem hazájából ered. Egy régi monda szerint Buddha késztetette az első foltmozaik‑terítőket. Hívei szokás szerint selymet ajándékoztak neki vallási áldozatul. A szegényeknek nem volt módjuk drága áldozatra, csak egy-egy selymet tudtak tiszteletére adni. Buddha szíve megesett rajtuk, és hogy áldozatuk ne vesszen kárba, elrendelte, hogy a foltocskákból templomi szőnyeget varrjanak.

Ázsiából Egyiptomba követhető a „foltnyom”. Európába a Kis‑Ázsiából visszatérő keresztes lovagok hozták ezt a technikát. Az első európai művészi foltmozaikok Dél‑Franciaországban keletkeztek. A középkorból lovagi tornák nyeregtakaróin, templomi és főúri zászlókon találunk foltokból varrt kézimunkát. Ez a kor vezeti be a tűzést, az első pufajkák ekkor készültek. Az asszonyok két réteg vászon közé tömést varrtak és azt apró öltésekkel rögzítették, nehogy elcsússzon. A reneszánsz világban az udvari bolondok foltmozaik ruhákat viseltek.

A foltmozaik jelentős korába léptünk az iparosodással. A textilgyártás megszervezése Anglia nevéhez fűződik. Angliát tekinthetjük a mai értelemben vett foltmozaik-készítés hazájának is. Az angol és ír kivándorlók vitték a technikát a tengerentúlra. Az első telepesek Amerikába érkezésével kezdődött a foltvarrás aranykora.  A foltmozaik kétségen kívül amerikai, pontosabban az USA kézimunkázó asszonyaira jellemző népművészet. Európában sem felejtették el ezt a technikát, ám átütő sikere, akkora tábora sehol sem alakult ki napjainkig, mint ott.

A műkereskedelem az XX. század hatvanas éveiben fedezte fel ezt a piacot. Múzeumok kiállítást rendeztek. Divat lett a régi darabok gyűjtése, és újak varrása. Az USA-ból a nyolcvanas években „vándorolt vissza” Európába, és viharos gyorsasággal elterjedt az egész világon.

A foltvarróknak van egyedül a kézimunkázok között világszervezete.  1988-ban Salzburgban megalapították a Foltvarró Világszövetséget. 1994-ben vették fel a Magyar Foltvarró Céhet a nemzetközi szervezetbe.

A foltvarrás közösségformáló, összetartó ereje páratlan: egy-egy nemzetközi találkozóra tízezrével mennek el.

A foltvarrás környezetbarát, környezetszépítő, öröm annak, aki kapja, remélhetőleg öröm a varrónak is, főleg ha belevág és kipróbálja.