Amerika népművészete: a quilt

A quilt (foltmozaik, foltmunka, patchwork) ma nemzetközileg ismert és szenvedélyesen űzött kézimunka. Szülőhazája ismeretlen, történelem előtti időkbe vész. Otthonát mégis megjelölhetjük: az Amerikai Egyesült Államokban lett belőle mozgalom és népművészet.

A tengeren túlra angol és ír kivándorlók vitték a technikát. Amerika sokáig Anglia gyarmata volt, és az anyaországnak 1720-ig sikerült megakadályoznia, hogy Amerika államainak saját pamutipara legyen. A textilek drágán érkeztek az anyaországból, az üzletek olykor százmérföldes távolságra voltak. A telepesek asszonyai rá voltak kényszerítve a legapróbb textilmaradékok felhasználására.

Se pénz, se posztó! Az egymásrautaltságból jött létre a legendás pionírszellem. A családok, barátok, szomszédok szolidáris csoportokba tömörültek, egymást kölcsönösen mindenben segítették. A telepesek asszonyai, ha befejezték a farm körüli háztartási teendőket, folton-folt takarókat varrtak. A nők számára a közös kézimunkázás adott kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget. Az ételreceptek mellett foltmozaik mintákat is cseréltek. Büszkeség volt egy-egy új motívumot feltalálni, és azt elnevezni. Majdnem annyi foltminta és blokknév van, mint foltmunka. A minták generációról generációra öröklődnek, mint az ételreceptek.

Varrókörök alakultak magán házaknál, templomokban, iskolákban, könyvtárakban. A korai időkben a varróköröket általában valamilyen fontos esemény megünneplésére hívták össze (eljegyzés, esküvő, stb.). A tavasz beköszöntekkor kezdődött a téli hónapokban összeállított quiltek közös tűzése. Egyes vidékek asszonyai iskolát teremtettek, stílusuk elüt a többiétől. Texas állam máig megtartotta vezető szerepét. Itt tartják a leghíresebb foltmozaik bemutatókat, vásárokat. Még jócskán a XX. században is Amerika számos vidékén a foltmunkák a mindennapi élet részét jelentették.

      Szép szokások, hagyományok alakultak ki a hőskorban. Íme néhány példa:

·     Szokás lett a család huszadik életévét betöltő férfinak szabadság-takarót ajándékozni. A nagykorúságot jelképező emléket az ifjú édesanyja, testvérei és azok barátnői legszebb ruháiból varrták, és általában katonai és hazafias motívumokból épültek fel.

·     Mennyasszony-takarót készítettek a barátnők férjhez menő társnőjüknek. A meghívás mennyasszony-takaró varrásra egyet jelentett az eljegyzés hivatalos bejelentésével.

·     Búcsú-takaró készült azok számára, akik elhagyták a vidéket.

·     A XIX. században divat volt az emlékkönyvekhez hasonló album-összeállítás mondásokkal, bibliai idézetekkel, és monogramokkal díszítve.

·     Az elhunytak ruháiból készültek a memorial-takarók.

·    Mintagyűjteményekből is állítottak össze takarókat.

·     A különböző jótékony célú rendezvények népszerű alkalmat adtak a közös varrásra, a közösen készített munkákat árveréseken értékesítették E célra többnyire aláírásokkal ellátott barátság-takarókat varrtak.

·   Országos vásárok keretében versenyeket tartottak (az elsőt 1807-ben Pittsfieldben)

A műszálas anyagok terjedésével egy időre trónfosztott lett a pamut alapanyagú textil. A régi takarókat a szegénység tanúinak tekintették, eldobták, megsemmisítették. Csak néhány megszállott mentette, ami menthető. Gyűjteményeik ma dollármilliókat érnek. A műkereskedelem a XX. század hatvanas éveiben kezdett a régi takarókkal foglalkozni. Divat lett a gyűjtés. Múzeumok kiállításokat kezdtek rendezni az immár népművészeti alkotásoknak elismert régi és szép takarókból.

Újraszületett a klasszikus foltvarrás. A foltvarró asszonyok összejövetelei nem a múlt emlékei. A nők ma is összegyűlnek Amerika szerte azért, hogy közösen dolgozzanak, hogy bátorítsák egymást, gyakran azért is, hogy pénzgyűjtés céljából rendezvényeket szervezzenek. Ez egyáltalán nem vidéki szokás, New Yorkban is számos csoport van. Könyvkiadóik, folyóirataik, múzeumaik vannak. A foltvarrókat jól felszerelt, bőséges textil választékkal, segédeszközökkel ellátott szaküzletek szolgálják ki. Rendszeresen tartanak kiállításokat és vásárokat, amelyekre százezrek mennek el.

Részletek Dolányi Anna könyveiből